Hírek

Elérhetőségek

Földrajzi fekvés

Döröske a Vasi-Hegyhát Rábára tekintő peremén fekszik, Körmendtől keletre 12 km-re, 180-244 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

Környező települések: Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymákfa, Gersekarát.

 

Éghajlata 

Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet az országos átlag alatt, 8,3-8,9 °C között van. A nyár és a tél enyhébb, mint a keletebbre eső területeken. Hazánk csapadékosabb tájai közé tartozik. Az évi csapadékmennyiség 700-950 mm között mozog. Az esős napok száma 31. Januári középhőmérséklet 1,4 °C, a júliusi 20,4 °C. Az első fagyos napok október 25-e körül az utolsók április 10-e körül jelentkeznek. Természetesen manapság kissé eltolódhatnak ezek az időpontok. A napsütéses órák száma évente 1700-1800 közötti. Ebből tenyészidőre 1200-1300 óra jut.
 

Növényzet, talaj, állatvilág

A gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes régióba tartozik. A terület a Pannonicum flóratartomány Nyugat-dunántúli flóravidékének alpokalji flórajárásába tartozik. Természetes erdőtársulásaik főleg a lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a Rába mentén puhafaligetek (fűz-nyár ligeterdők és keményfaligetek (tölgy-kőris-szil ligeterdők nőttek. A Rába és a Csörnöc természetes holtágai (de a szabályozással levágottak is) rendkívül értékes természeti képződmények. Ezekben gyékényesek, nádasok és más mocsarak, esetleg fűzlápok alakultak ki.

A fő talajképző kőzet az agyag és a kavics, de jellemző még a barna erdőtalaj is, a kis mértékben kötött kőzeten az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a völgyekben réti talajok a jellemzőek. A község lejtős területein a szántóföldi művelés nem nyújt kiemelkedő értékeket.Így megfigyelhető hogy a dombok, lankák déli oldalain szőlő és gyümölcs termesztés a jellemző. Csak a szélesebb hátakon, a falu Nyugati és Déli térségeiben folyik szántóföldi művelés, növénytermesztés. A táj mezőgazdasági potenciálja gyenge.

A térségben a hazai dombvidékekre általában megjelenő állatvilág a jellemző. A vadászható apróvad mára már nagyon kevés, a nagyvad állománya viszont jó. A szarvas állománya meglehetősen jó, hiszen keveredik a zalai területekkel. Jelentős a szarvas és a vaddisznó által okozott mezőgazdasági vadkár. Jellemző nagyvad még az őz, melyben úgyszintén gazdag a terület. Apróvadból a róka az, ami nagy számban megtalálható a térségben.

Döröske mellett lőtte Molnár Lajos a havasi csóka hazai előfordulásának egyetlen bizonyító példányát.
 

A falu leírása

A falu változatos környezetben épült fel. Északi előterében a Szentegyházhegy alatt a Csörnöc-patak síksága található, mely lényegében a Rába síkságával kapcsolódik össze. Itt található a Vasi Hegyhát vonulata. Itt Döröske alatt a Csörnöc-Herpenyő és a Rába közötti távolság körülbelül 3 km. A Berek felett a tájat uralva áll a 225 méter magas Szentegyházhegy, a 8-as főutról érkezve már messziről szembetűnik a templom. Ettől délre helyezkedik el a falu, melynek házai a Malom-patak völgyébe is leereszkednek. Egy szűk utcán jutunk le ebbe a völgybe, ahol a Malom-patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. Ez a tó már évtizedek óta turisztikai központ, fürdésre, pihenésre szolgál. A tó két oldalán domb húzódik, mely így körülöleli a víztározót. A tó keleti oldalán emelkedik a szőlőhegy, mely 244 méteres magasságával a község legmagasabb pontja (Öreghegy). Itt szőlők, gyümölcsösök, pincék, nyaralók sorakoznak.